Vágytam már egy jó kis blockbusterre na (: Főleg Dylan élete után, gondoltam valami hollywoodi agyatlanság jót fog tenni. Nagyjából lebutultam a feladathoz, aztán uccu. Az ősemberek téma (nekem legalábbis) új, bár kétségtelen, hogy hordoz magában nehézségeket, már ha csak a történelmi hűségre gondolunk (bár ez arrafelé, mint tudjuk nem szokott gond lenni, és ha belegondolunk hogyan is lehetne másként, minthogy i.e. 10.000ben perfect american accent-el kommunikáljanak..). Szóval vagy bátor, vagy hülyének néz. És persze inkább ezutóbbi.Történelmi dráma, jellemfejlődéssel, mérsékelten kidolgozott, de mindenképpen meghatározó szerelmi szállal és nagy eyecandy (valakinek biztos az..) csatajelenettel a végén. Nem sokkal rosszabb, mint bármelyik az elmúlt 10 évben készült történelmi blockbuster. Ami ZAVART, nagybetűkkel, az a tecnikai része, pedig 1: nem hittem, hogy az ebben a században készülő filmeknél ez még gond lehet, 2: látszott, hogy erre költöttek a legtöbbet. mindent. De például a nagy aranypiramis-lezuhanós jelenet kifejezetten egy gyengébb grafikájú számítógépesjátékra hajazott. És amit még sikerült is nagyjából szépre megrajzolni, azt is el tudták rontani (a mammutcsorda például gyönyörű szimmetrikus fut két irányba..). A végén pedig (lehet, hogy nem bírom ki és lesz itt egy kis SPOILER), amikor azt hinnéd, hogy na, hú, most meglaptél, na azt is szép műanyag happy end-dé tudják torzítani. Összességében nem nekem valók ezek a történelmi drámák, szóval amíg Keanu Reeves be nem vállal egyet, addig asszem vakvágányra teszem őket.
Össz: 3,5 / 10
